2017. május 4., csütörtök

Egy Ballagási Beszéd.

Személyi jogok megsértésének elkerülésében neveket nem fogok használni!

Amikor elkezdtem ebben az iskolában folytatni a tanulmányaimat 1 hét után iskolát akartam volna váltani.Valami miatt mégsem tettem ezt pedig tudtam volna változtatni rajta. Talán mert nem adok fel semmit könnyen vagy mert lehet hogy a sors akart hogy maradjak vagy ez a három év alatt megismert személyek/barátok miatt akik miatt maradtam. Bármi lehetséges.Soha nem gondoltam volna hogy megsiratom ezt az osztályt hisz mindig mentek a harcok. Még most is!
Soha nem tartott össze ez az osztály, csak a barátok között. De néhány barátság is megcsonkult. Sok osztálytársunk volt az elmúlt 3 évben pedig ha úgy vesszük akkor csak 2 évet tölthettünk együtt. Vagy még annyit sem. Az egész iskolát le súlytota hogy elvesztettünk egy mindenki által jól ismert tanárt, igazgató helyettest. Sok minden történt ebben a tanévben is...
Nem szeretnék elballagni mert az azt jelenti hogy egy korszak véget ér, egy ajtó bezárul.
Jön egy új ajtó ami kinyílik előttünk és nem biztos hogy mi át akarunk lépni mert lehet hogy ami itt volt azt nem szeretnénk elveszíteni mert megszokott és jó volt. DE nem tudunk hátrálni mert ahogy elballagunk az az ajtó bezárul, már csak egy emlék marad. Egy részük itt marad lehet nem is kicsi, de az biztos hogy az iskola is a mi részünk lesz, hisz mi leszünk akik mesélik azokat a történeteket amiket ott csináltunk, láttunk, hallottuk!
Örültem hogy ebben a CSODÁS ISKOLÁBA tehetem le az első vizsgámat!
Az elmúlt 3 évben az itt töltött idők legcsodásabb emlékeket szereztem meg, és persze ragad is rám valami a koszos falakon levő porról kívül is!



"Az emberben ott rejlik az egész világ, s ha tudod, hogyan szemléld és hogyan tanulj belőle, a kapu előtted, a kulcs pedig a kezedben."